2010.04.19.
Hogyan lesz lakóbarát, és olcsó egy otthon
 Forrás: Ingatlanhirek.hu
A válság hatására kevesebben vásárolnak befektetési célú ingatlant, inkább az otthonteremtés került a fókuszba - derült ki az Otthon Centrum, és a Masterplast közös felméréséből. Ahhoz, hogy elkerüljük a "pénznyelőket", érdemes alaposan, és nem csupán műszaki értelemben megvizsgálni a leendő otthont.
Egy felújított ingatlanban az alacsonyabb rezsiköltségek mellett a lakóérzet is jobb, emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy akár 40 százaléknyi különbség is lehet a felújított és a nem felújított ingatlanok ára között.
A válság hatására ma már jellemzően otthonteremtés miatt, és nem befektetési célzattal vásárolnak ingatlanokat az emberek - derült ki az Otthon Centrum országos felméréséből. Így nem csupán néhány évre, de akár több évtizedre is elkötelezik magukat egy-egy lakás, vagy ház mellett azoknak minden előnyével, vagy hátrányával.
"Mindezek miatt nem árt komolyabban, és nem csupán műszaki szemmel megtekinteni az 'álmaink otthonának' választandó ingatlant. Hiszen például a felújítás adta, pénzben kifejezhető haszon mellett figyelembe kell venni a lakóérzetet, a kényelmet, a lakásminőséget, melyek ugyancsak javulhatnak a különböző felújításokkal. Az emberek árérzékenységét tekintve kiemelkedő szempont az alacsony rezsiköltség, azonban tapasztalataink szerint hamar kikerülhet az eladó tábla arra az ingatlanra, amelyben nem érzi jól magát a tulajdonos." - mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.
"A rossz érzetet közvetve pedig akár olyan tényező is befolyásolhatja, mint egy rosszul elvégzett szigetelés. Hiszen igen kellemetlen tud lenni egy olyan épület, amelyben a szobákon belül is változó klímával szembesül az új tulajdonos: nagyon hideg a sarok, vagy a padló, szeles időben a helyiség fűtése pedig gyakorlatilag megoldhatatlan." - hoz példát Csokló Gábor, a 16 országban leányvállalatot működtető hazai építőanyag-ipari vállalat, a Masterplast műszaki igazgatója.
Márpedig a válaszadó partnerek szerint a negatív gazdasági hangulat eredményeként az otthont keresők az elmúlt időszakban inkább preferálták a használt ingatlanokat, mint az újépítésű lakásokat. A használt ingatlanok mintegy 60 százaléka pedig, éppen a fentiekben taglalt hibákkal rendelkező, nem felújított épületek közé tartozik.
"Általános tendencia, hogy a felújításokat próbálják minél inkább elodázni az emberek, pedig a felmérés azt mutatja, hogy egy megfelelően felújított lakóépületet gyakorlatilag feleannyi idő alatt lehet értékesíteni. Egy átlagos, 80 négyzetméteres, sátortetős családi házat tekintve pedig akár 40 százalék is lehet a különbség a felújított, és a nem felújított ingatlanok eladási árai között." - tette hozzá Kühne Kata.
"Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy az ingatlanra vonatkoztatva, egy optimális felújítás gazdaságilag jó befektetés, és megtérülő beruházás. Az azonnal realizálódó üzemletetési költségmegtakarítás, akár felérhet egy jó piaci kamattal még a mai energiaárak mellett is, nem beszélve a várhatóan jóval magasabb jövőbeni árakhoz képest." - mondta Csokló Gábor.
Így összességében a lakás fenntartása akkor is biztosítható lehet, ha netán a családi kassza keretei valamilyen okból a jövőben beszűkülnének. Az épület energiaigényének csökkentése így kiszámíthatóbbá teszi a jövőt, a hatékony energetikai korszerűsítés jelentősen megnöveli a családok, de az egyedül állók létbiztonságát is. A kisebb energiaigény miatt ugyanis nem érinti a lakókat olyan érzékenyen az energiahordozók áremelkedése.
Az alap: 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakás
Hazánkban jellemzően az 1960-as és 1970-es években épültek azok a 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakások, amelyekből ma mintegy 800 ezer darab van, és energetikai szempontból igen pazarlóak. Éves energiaigényük négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra. Fűtési, és használati melegvíz igényük biztosítása egy tipikus 76 négyzetméteres hasznos alapterületű családi háznál évente nagyjából 280-350 ezer forintba kerül a használati szokásoktól függően. Egy ilyen korszerűtlen lakás CO2 kibocsátása éves szinten meghaladja a 3,5 tonnát.
Felújítás I.
Egy ilyen épület felújítására fordított 2,4-2,8 millió forintból kivitelezhető a padlás hőszigetelése 20 centiméter vastag ásványgyapottal, a homlokzat hőszigetelése 12 centiméteres homlokzati hőszigetelő rendszerrel (8 centiméteres lábazati szigeteléssel kiegészítve), a nyílászárók cseréje korszerű PVC nyílászáróra, a fűtési rendszer korszerűsítése helyiségenkénti szabályozással, és modern 'kombi' kondenzációs kazánnal. Ezzel a felújítással az épület éves energiaigénye négyzetméterenként (fűtés és használati melegvíz) 100 kilowattóra alá csökkenthető, ami 70 százalékos megtakarítást jelent. A mai energiahordozó árakat figyelembe véve az üzemeltetési költségen, éves szinten 190-225 ezer forint takarítható meg. A beruházás megtérülési ideje 12-14 év energetikai beruházási támogatás nélkül. A felújított épület éves CO2 kibocsátása szintén 70 százalékkal csökken.
Felújítás II.
Egy nagyjából 3,8-4,2 millió forintos keret felhasználásával vastagabb szigeteléseket alkalmazunk - a padláson 30-35 centiméter, a falakon 22-24 centiméter, a lábazaton 16-18 centiméter, háromrétegű üvegezésű nyílászárók -, a fűtéskorszerűsítés, és a kondenzációs kazán mellett megjelennek a napkollektorok a használati melegvíz előállítására. A családi ház éves energiaszükséglete (fűtés és használati melegvíz) négyzetméterenként 50 kilowattóra alá csökken, az üzemeltetési költségen - a mai energiahordozói árszint mellett - éves szinten (fűtés és használati melegvíz) 230-290 ezer forint körüli megtakarítás érhető el. Egy ilyen szinten felújított épület 15-20 év múlva, amikor akár több mint kétszeresére is emelkedhetnek az energiahordozók ára - még mindig üzemeltethető lesz a családok számára.
|
|
|
|
