2009.04.01.
Miért nem törleszthető devizában a devizahitel?
 Forrás: Napi Online
A hazai hitelintézetek egy része mind a mai napig nem engedélyezi, hogy az ügyfelek a devizaalapú hiteleiket abban a devizában törlesszék, amelyben felvették azt - írja a Napi gazdaság.
A pénzintézetek - azok is, amelyek lehetővé teszik a devizában történő törlesztést - lényegében azzal érvelnek, amit az OTP Banknál úgy fogalmaztak meg, hogy a magyar lakosság körében nem jellemző, hogy nem forintban, hanem valamilyen más devizanemben (a lakossági hitelek esetében döntően svájci frankban) keletkezne jövedelem.
Azoknak tehát, akiknek nincs svájcifrank-megtakarításuk vagy -jövedelmük, meg kellene vásárolniuk a svájci frankot a törlesztéshez, ami többletköltséget okozna. A bankok szerint emiatt nincs mérhető ügyféligény devizában való törlesztésre. A Raiffeisen Banknál például jelenleg kizárólag forintban törlesztett hitelek igényelhetők, mivel a devizában törleszthető konstrukció iránt annak bevezetésétől kezdve csak minimális kereslet volt tapasztalható.
Nem teszi lehetővé a devizahitel devizában történő törlesztését az Allianz Bank, a Credigen és a Magyar Cetelem sem - ez utóbbinál viszont (ahol érdekes módon kockázati szempontok miatt nem támogatják a törlesztés valutában történő befizetését) álláspontjukat védendő elmondták, az árfolyam-ingadozás kivédésére a pénzintézet olyan védelmi mechanizmust alkalmaz, ami garantálja, hogy a törlesztőrészlet félévente legfeljebb 5 százalékkal változhat, így nem a havonta befizetendő részlet, hanem a futamidő módosul.
Az UniCredit a devizaalapú hitelek esetében általánosan azt az eljárást alkalmazza, hogy az ügyfél mindig a folyósítás devizanemében fizet, ami viszont eltérhet a nyilvántartás (azaz a hitelösszeg/tartozás) devizanemétől. Vannak pénzintézetek, amelyek ugyan "szabadon" lehetővé teszik a devizában történő törlesztést, ám ezt náluk előre meg kell határozni. Amennyiben az ügyfél a hitel-visszafizetés egy későbbi szakaszától akar devizában törleszteni, módosítani kell a szerződést - mondták el a CIB Banknál. A bank ezért egyszeri 30 ezer forintos díjat számít fel, de az ügyfélnek a közjegyzői díjat is fizetnie kell. Az Ersténél a korábban forintban törlesztett hitel devizaalapúra cseréléséhez az ügyfélnek deviza-törlesztőszámlát kell nyitnia, amelynek 15 ezer forint a költsége.
A nem forintban való törlesztés igénye azért merülhet fel, mert a hazai hitelintézetek döntő többsége a saját hivatalosan meghirdetett devizavételi és -eladási árfolyamától eltérített árfolyamot alkalmaz a lakossági hiteltörlesztésnél. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a banki ágazati vizsgálatok során eddig nem figyelt fel a hitelintézetek ezen gyakorlatára, s az ügyfélmegkeresések sem erre irányultak - mondta el a Napi kérdésére Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese. Jogi szakértők szerint összességében nem számít jogellenesnek, ha egy hitelintézet eltérő árfolyamot alkalmaz bizonyos szerződései esetében - ha erről megfelelő módon, a szerződés megkötése előtt tájékoztatja az ügyfelet és számára folyamatosan biztosítja az aktuális szintek megismerését (ezt egyébként a bankok meg is teszik).
Banki szakértők szerint az eltérítést indokolhatja, hogy a lakossági törlesztésnél döntően kis összegű tételekről van szó, a futamidő pedig hosszú. Nem mindegy azonban a mérték. A lakossági, számlakonverziós kondícióknál általában a devizaeladási árfolyamot akár 3-6 százalékponttal, sőt banki lízingcégeknél még ennél is jobban eltérítik.
Sokan úgy vélik, ott, ahol a bankok nem vagy csak jelentős bürokratikus (és költség-) akadályokkal teszik lehetővé, hogy az ügyfél a hitelszerződés devizanemében fizesse meg a törlesztőrészletet, nincs másról szó, mint hogy az adott hitelintézet be akarja zsebelni az átlagosnál magasabb váltási marzsot is.
|
|
|
|
