2008.09.03.
A Corvin-sétány mellett új városközpont születik
.jpg) Forrás: napi.hu
Egy évig csak a koncepción gondolkodtak, állítja Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója.
Manapság a városmegújítás korát éljük, olyan korábban nem túl jó hírű pesti kerületek születnek újjá lépésről lépésre, mint a IX., a XIII., vagy a VIII.; mindezek eredményeként lassan oda jutunk, hogy sikk lesz kimondani egy ferencvárosi, angyalföldi, vagy - amire aztán tényleg nem számítottunk még tíz évvel ezelőtt - egy józsefvárosi lakáscímet. Hogy lehetséges ez?
Pont ez a lényege a városmegújításnak. Hogy az adott területen nemcsak az épületállomány cserélődik ki, hanem új funkciókkal is kiegészül, megújulnak a közterek, a forgalom szervezése az új struktúra kiszolgálását támogatja, és mindez egymásra és egymásba épülve új élettel tölti meg az adott térséget, új presztízst teremtve. Mi is részesei vagyunk egy ilyen folyamatnak, és nem csak fejlesztőként, hanem lakóként is, hiszen a Régiposta utcai székhelyünket rövidesen a Corvin irodák 1-be költöztetjük, és nemcsak a kényelem, a tágasabb elhelyezkedés érdekében, hanem mert hiszünk abban, hogy ott, a Corvin sétány mentén egy igazi új belváros születik néhány éven belül.
Mi a kulcsmotívuma a városrehabilitációnak?
Akárcsak a városmegújítás mint tevékenység, úgy a kulcsmotívum is komplex fogalomkör. Beletartozik a közterület, a funkciók megfelelő elegye és a közlekedés, szintén a maga komplexitásában. Hiszen kitüntetett szerepe van a területen belüli közlekedésnek és a forgalomcsillapításnak, de a megközelíthetőségnek és a kapcsolódási pontok kiépítésének is. Egy városmegújításnál fontos a fenntartható fejlődés és a funkciók fenntartható együttműködése.
Vagyis ha csak egyféle funkció kap teret - a Corvin sétány esetében például korábban csak lakások, legfeljebb egy-két kis üzlet volt a területen -, az nem biztosítja a fenntarthatóságot?
Az önálló lakódominancia akár gazdaságilag, akár funkcionalitásában hosszú távon nem feltétlenül előnyös. A Corvin sétány megközelíthetősége szinte páratlanul jó - metró, villamos, autó -, ugyanakkor nincsenek színvonalas, modern munkahelyek, errefelé nem épültek irodák, hiszen az irodafejlesztés leginkább a Váci útra koncentrálódott, utána Budán bizonyos területekre, most pedig a Hungária körutat is kezdik felfedezni. Vagyis ez a funkció is adja magát, a kereskedelmivel egyetemben. A már meglévő adottságok még jobb kihasználhatósága érdekében pedig átalakítottuk a közlekedést, beépítettünk három balkanyart, amelyek mind a megközelíthetőséget, mind az átjárhatóságot és az elhagyhatóságot nagymértékben megkönnyítik, és több utcában megváltoztattuk a forgalom irányát.
Mondhatjuk, hogy a rehabilitáció a közlekedés fejlesztésével indul?
Nem. A legelső a koncepció és ennek talaján a funkciók kitalálása, mi csak erre egy évet szántunk. Itt a sétány, illetve a közterület-fejlesztés állt a fókuszban. A funkciók összeállításánál rengeteg külső tanácsadót vontunk be, workshopokat tartottunk, külön csak erre, de az építészetre és a finanszírozásra is. És amikor a kép összeállt, szimulációs modelleket alkalmaztunk a közlekedésfejlesztési és forgalomszervezési kérdések megoldásához. Az önkormányzat érdeme, hogy olyan kszt-t készítettek, amely biztosítja a közterületek szabályozását, bővítését, vagyis a Sétány megvalósítását, miközben megfelelő mozgásteret biztosít a befektetőnek, és ez már felértékelte az ingatlanokat. Manapság sok önkormányzat olyannyira leszabályozza a területet, hogy ezzel leértékeli a saját ingatlanjait.
Egy városrész megújulása értéket teremt a város számára, de mi a helyzet az ott lakókkal?
Egy egységes koncepcióra felfűzött fejlesztés mindenképpen értéknövelő, egy ilyen projekt elején vagy közepén nagyon komoly értéknövekedést tudnak elérni a vásárlók. Nálunk 2006-ban 330 ezer forintról indult az átlagos négyzetméterár, ma már 400 ezer forint fölé emelkedett. Mindeközben a jelenleg értékesíthető lakásaink lényegében elfogytak, nagy részük hirdetés nélkül, a régi ügyfeleink körében.
Mikor beszélhetünk arról, hogy a rehabilitáció sikeres volt?
Ha elkészül és valóra váltja a kezdeti víziókat, akkor mindenképpen. Ha az új közterek megtelnek élettel, vonzzák a városlakókat, ha programokat szerveznek az új terekre, ha a lakók jól érzik magukat és az irodabérlők a bővülésnél nem akarnak elköltözni. Ez a teljes siker, de azért ez már menet közben is kiderül. Jövő év végére a Corvin sétány fele elkészül. Az első, 36 méter széles szakasza teljesen kész lesz, megnyílik a bevásárlóközpont, több házba és az irodák egy részébe is beköltöznek a lakók, illetve a bérlők. A vízió fő vonásai láthatóvá, tapinthatóvá válnak, vagyis reméljük, hogy nem kell a program teljes befejezéséig, 2012-ig várni ahhoz, hogy eldönthessük, sikeres volt-e a Józsefváros egy jelentős részének új életre keltése.
|
|
|
|
